Ezzel a posttal zárom az idei konferenciáról szóló tudósítások ajánlását. A mai gyűjteményt kicsit személyesebb hangvételűvé próbáltam fabrikálni, így most egy-egy hazai szakmabeli blogger klaviatúrájából származó linkgyűjteménnyel szolgálnék.

Talán a témából fakadóan is több szerep jut itt az optimalizálásnak. Ugyan az SMO (Social Media Optimization; "Közösségi média aktivitás tervezése, kivitelezése és mérése" - Dobó Mátyás) nem éppen blogok és site-ok, mint inkább közösségi oldalak optimalizálásáról szól, valahogy túl nagy "véletlennek" tűnik ez számomra:).

Tehát volt egy kerekasztal beszélgetés, Dunder Krisztián vezetésével. Konklúzió itt olvasható.

Dobó Mátyás (Ex-Blogter; Peer Applications) is a kerekasztal beszélgetőpartnereként foglal állást a témával kapcsolatban, valamint az ott előadott felvezető gondolatait letölthető formában is közzé tette számunkra.

Berényi Konrád előadása a már ismertebb keresőoptimalizálást rakta egy ringbe a keresőhirdetésekkel szemben, pro - kontra érveket felsorakoztatva mögöttük. Prezentációját is megosztja velünk, de érdekességképpen ajánlanám még figyelmetekbe záró attitűdjét is.

Fogalmam sincs hány oldalon és blogon szaladt már végig az a post, melyet a Webisztánon olvashatunk, mint 7 emlékezetes pillanat a konferenciáról. Ha jövőre ugyanennyien írnak majd cikket saját tapsztalataikról és csak én gyűjtöm majd össze a beszámolókat, akkor nem az OnLime bejegyzésének ajánlásával zárom majd ezt a valóban kis csokrot. Kurucz Imre, az NRC kutatási igazgatója egyébiránt a "Túl a 2 millión" postjával saját előadását foglalja össze, mely a hazai internetes vásárlásokról ad képet számunkra számok formájában.

Dobjatok még hozzám pár linket, melyet fontosnak, lényegesnek tartotok és kimaradtak a szórásból. Vagy dobok még egy ráadás gyűjteményt, vagy jövőre már kapásból plusz saját feedekbőlválogatok.

A Napló Online felvezetésével Csermely Ákos, az Internet Hungary egy főszervezőjének véleményét olvashatjuk az internet múltját és jövőjét illetően. A cikkben kitér az internet demokratizálódására, valamint rámutat a hazai és a világcégek közötti kapcsolatok és kihasználható rések fontosságára. Egy rövid történelmi kitérő után pedig ismét jelenlegi hazai fejlesztésekről esik szó a vezeték nélküli hálózatokat alapul véve.

A 10. Internet Hungary második napjáról egy kerekasztal beszélgetésről tudósít a Mediainfo, ugyancsak múltról és jövőről elmélkedve. Beszélgetőtársak:
Uj Péter
Para-Kovács Imre
Straub Elek
Nyírő András
Simó György

Pataki Róbert, a Magyar Telekom Új Üzleti Területek és Üzletfejlesztési Üzletágának vezetője beszélt arról az eseményen, hogy az információ-fogyasztásban a kép- és video-tartalmak dominálnak (Napi Gazdaság), de valószínűleg a Pannon is tisztában lehet ezzel, hiszen fontosnak tartják, hogy saját televíziós platformmal rendelkezzenek (Napi Gazdaság).

A konferencia alkalmával szó esett a közösségi oldalak egyre nagyobb szerepéről és népszerűségéről (MTI), bár észre kell vennünk, hogy van mit fejlődnie ezen a területen régiónknak. A Napi Gazdaság gyúrta egybe Szabó Márton ( iWiW Kft. ügyvezető), Dobó Mátyás (volt Blogter alapító, Peer Applications Kft. ügyvezető) és Novák Péter (Kirowski vezető) véleményét a témával kapcsolatban.  A Kreatív Online viszont teljesen más megközelítésben vélekedett a közösségi kommunikációról, Novák Péter következtetése alapján. Szerintük "a hirdetők végre illemet tanulnak az interneten".

A tipográfia fogalma

Az írásképek kialakítása évezredekkel ezelőttre tehető, mely kialakítási módok külön művészeti és tudományos ágakat jelentettek az emberek számára. A tiopgráfia görög eredetű szó, mely a tüposz (τυπος; vert vagy vésett ábra) és a graphó (γραφω; írni) szavakból származik.

A 16. század előtt a scrivere sine penne (toll nélküli írás) kifejezést használták. A 16. századtól Gutenberg találmánya, a nyomtatásban használható mozgatható betűk óta, a nyomtatott szöveg megtervezését jelentette, de maga a szó az idők során használatos volt még a betűtervezés, betűmetszés, betűkkel való tervezés, nyomtatás, nyomda szavakként is.

Mai értelmében a nyomtatványok szedés - formájának, oly módon való kialakítását jelenti, melyet szöveg és kép, tartalom és esztétikai szempontok együttes figyelembevételével formálunk, azonban a digitális technika fejlődésével mai értelemben már a számítógépes tipográfia is használatos, melyet pl. multimédiás bemutatóknál, weben, vagy akár interaktív dokumentumoknál (.pdf) alkalmazunk.

A tipográfia "szabályai" hagyományokon és az ízlésen alapulnak, melyek  folyamatos  alakulásokon esnek keresztül, tehát a korai nyomdászati elveket ötvözzük a modern lehetőségekkel.

Baja Ferenc a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára többek között az "internetet mindenkinek, mindenütt" kijelentéssel nyitotta az idei Internet Hungary konferenciát. Az elmúlt évet lényegében sikeresnek nevezte, de szorgalmazza a további tevékenységeket a tudományos kutatások területén, a társadalmi támogatás szervezésében, az e-közigazgatás és e-közszolgáltatás területein. - MTI

Naplo-Online
Hirado/MTI

Oszkó Péter szerint a válság kilábalása utáni időszakban az infokommunikáció lehet az egyik legnagyobb nyertes. Hangsúlyozta, hogy a vállalatok számára rendkívül fontos egy üzleti modell felépítése.

Hirado/MTI

Az Egyesült államokból érkezett Gerd Leonhard szintén kitért az üzleti modellek felépítésére, melyben nagy hangsúlyt kapott a közösségi kommunikáció, valamint kitért a nyomtatott és online sajtó változása miatti komoly és szükséges lépésekre.

Napi-Online I
Napi-Online II

A 2. napon, mintegy válaszként Baja Ferenc felvetésére, Debreceni Győző infokommunikációért felelős kormánybiztos egy kerekasztal beszélgetése alkalmával elmondta, hogy mintegy egy 45 milliárd forintból indult el a Nemzeti Digitális Közmű kiépítésének első fázisa. Az asztalnál ülők:
Winkler János, a Magyar Telekom vezérigazgató-helyettese
Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke
Betzalel Kenigsztein, a UPC vezérigazgatója
Marchhart Pál, a Vodafone vezérigazgató-helyettese

Napi Gazdaság

De nem csak a hazai piacról esik szó, hiszen itthonról nyugatabbra is tudunk nagyot alkotni. Prezi.com és Ustream tapasztalatok megfűszerezve egy 18-as karikával Kovitól.

Kreatív

bamboo2 széria: Bamboo touch, fun, pen
2 hete halt meg teljesen az 5x4-es WizardPen-em tolla (azért jól bírta azt a 4 évet), de érezhető volt, hogy vége lesz a kis Genius tábla és a köztem fenntartott kapcsolatnak, így már akkor tudtam, hogy egy újabb amatőr táblára fogok beruházni, de már a Wacom-tól. Szerintem maximum pár óra választott el a vásárlás gomb megnyomása és a 2. generációs Bamboo táblák országunkba érkezése között. Csak mákom volt.

Elöljáróban: A Bamboo sorozat kiváló lehetőséget nyújt a digitalizáló táblák adottságainak feltérképezésére, sőt a Bamboo 2 táblák megérkezésével egy új generációval találkozhatunk, melyekben a multitouch vezérlés is helyet kapott. Fontos azonban tudnunk, hogy a digitalizáló táblák világa csak valahol itt kezdődik, dehát a MediaTecho is még csak most kezdődött:).

Nézzük tehát mit kínál a Wacom Bamboo 2. szériája

Bamboo Touch


Wacom Bamboo Touch multi-touch tablet package
Nem teljesen értem meg miért jó az embereknek egy touchpad az asztali géphez is. Én bőven megelégszem a notebook adta lehetőséggel és azzal a kb. 2 perccel amíg nem kapok egér után. A multitouch sem egy új találmány a pad vezérléséhez, szóval a véleményem róla: minek?
A válasz szerintem valahol a kisebb cégek parasztvakításában és a hozzá nem értőek elkápráztatásában és átverésében keresendő.


Bamboo Pen
Wacom Bamboo Pen tablet package
A maga 70$-os árával inkább ajánlanám, mint az ugyanennyibbe kóstáló touch kiadást mind kisebb cégek, mint pedig a most ismerkedők számára. A megszokott digitalizáló táblák példájára épül, semmi extra, tábla és toll, még a 4 db gyorsbillentyű is kimaradt a szórásból, melyeket egyébként a többi digitalizáló tábla megkapott.

Pen & Touch

Wacom Bamboo Pen and Touch multitouch tablet

Véleményem szerint a Bamboo 2. szériájának itt kellett volna kezdődnie. Maximum a Pen típusnál, de szerintem Wacoméknál csak unalomból szedték még plusz két táblára a két érzékelőfelületet. A kettő kombinációját így 2010 derekán annyira látom alapnak, hogy az előző két kiadás értelmét veszti. Hosszabb terjedelmű bemutatása megérkezése után esedékes.

Bamboo Craft


Wacom Bamboo Craft multitouch tablet package

Alakítottak a megjelenésen és az előző széria mintájára összehoztak egy sötétebb és egy világosabb kiadást. Egyszer szeretném, ha valaki megválaszolná, van-e különbség a Pen&Touch és a Craft között. Legjobb tudomásom szerint plusz hozzáférést biztosítanak egy-két oktató anyaghoz, de a Craft és Fun táblák kinézetével egyébként is nehezen barátkozom, tehát mindenképp marad az alap Bamboo.

Bamboo Fun


Wacom Bamboo Fun multitouch tablet package

Szórakozásra teremtve. Azt gondolom megfogalmaztam azt, amiről minden marketing guru álmodozott. Nyugodtan lehet vinni ezzel a szlogennel a terméket a polcokra, csupán részesedést kérek az eladott termékekből, nem hiszem, hogy nagy ügy lenne. Egyébként a Craft területét cirka 1/3-val megtoldották és itt véget is ér a szórakozás.

Összegzés:
Touch és (külön) Pen táblák létét nem érzem alapozottnak.
Pen&Touch táblából készülhetett volna egy nagyobb verzió egyébként szép kivitelezés
Amatőr táblákról esett szó, ezért nem is volt lelkes ujjongás a cikk bármely pontján:)



Wacom Bamboo 2 digitalizáló táblák összehasonlítása:

 

 TouchPen
toll nyomásérzékenysége-512
kézérzékelő (multitouch)vannics
teljes tábla méret  208 x 138 x 7.5 mm248 x 176 x 8.5 mm
tábla súlyakb. 210 gkb. 360 g
toll aktív beviteli mező-147 x 92 mm
kéz aktív beviteli mező125 x 85 mm-
toll beviteli mező felbontása-
2540 dpi
kézi beviteli mező felbontása101.6 dpi-
toll pontossága +/- 0.25mm
kéz pontossága+/- 2.0mm 
toll érzékelésének válaszadási ideje-133 pont/mp
kéz érzékelésének válaszadási ideje50 pont/mp-

 

 Touch&Pen / CraftPen
toll nyomásérzékenysége10241024
kézérzékelő (multitouch)vanvan
teljes tábla méret  248 x 176 x 8.5 mm248 x 176 x 8.5 mm
tábla súlyakb. 360 / 420 gkb. 740 g
toll aktív beviteli mező147 x 92 mm217 x 137 mm
kéz aktív beviteli mező125 x 85 mm190 x 130 mm
toll beviteli mező felbontása2540 dpi2540 dpi
kézi beviteli mező felbontása101.6 dpi101.6 dpi
toll pontossága+/- 0.25mm+/- 0.25mm
kéz pontossága+/- 2.0mm+/- 2.0mm
toll érzékelésének válaszadási ideje133 pont/mp133 pont/mp
kéz érzékelésének válaszadási ideje50 pont/mp-



 

 

Tegnapi nappal véget ért a 10. Internet Hungary konferencia, a Club Tihany által biztosított helyszínen. Az ember azt gondolná, hogy egy 10. születésnapról csak pozitív élménybeszámolóval távozik a média. Ennek ellenére nem csak a válság hatása miatti, hanem a szükséges lépésekként felsorakoztatott masszív tevékenységektől hangos az online sajtó.

Elsősorban Mihók Attila, a Ringier Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója által tett kijelentés tett mély benyomást a jelenlévő szakmabeliekre, miszerint "a jövőben a legnagyobb online tartalomszolgáltatók egy ágazati összefogás keretében akár részesedést is kérhetnek a távközlési társaságok internet-szolgáltatásból származó bevételeiből" - Napi Gazdaság. Ezzel gyökereiben átalakítva a jelenleg működő tartalomszolgáltatást. A változtatást többek közt Az online sajtónak jutó, manapság egyre nagyobb szerepe miatt szorgalmazza, akik ellehetetlenítik ezzel a nyomtatott kiadásokat. "az utóbbi években jelentően megcsappant a nyomtatott lapokból származó bevétel; eközben a tartalomért fizetni alig hajlandóak az emberek." - MTI/Híradó.hu "Ha a tárdalom számára fontos lesz az, hogy minőségi tartalmakat kapjon az interneten, akkor valamilyen elmozdulás kell" - Mihók Attila.

"Amennyiben a helyzet nem változik, úgy médiavállalkozások ezrei fognak tönkremenni” (Kreatív) - nyilatkozta Szabó György a Sanoma vezérigazgatója, bár elképzelései mégsem vetítenek oly sötét jövőt az online médiára, mint hogy azt Mihók vizionálja.

Comment.blog.hu - SzabóZ cikk:

A Ringier az internet-előfizetésekből is kapni akar



Forrás


http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=423500


http://www.hirado.hu/Hirek/2009/10/14/11Internet_Hungary_uj_internetes_uzleti_modell_kell.aspx


http://www.kreativ.hu/cikk.php?id=24933


A Ringier az internet-előfizetésekből is kapni akar

A HTML (HyperText Markup Language = hiperszöveges jelölőnyelv) leírónyelv weboldalak készítésére szolgál.

  • HyperText - hiperszöveg; egy programozott, formázatlan szöveg, mellyel a neten egymáshoz kapcsolt oldalak és tartalmaik között képesek vagyunk navigálni.
  • Markup Language - leírónyelv; a HyperText formázására szolgál

Az SGML-ből alakult (Standard Generalized Markup Language, szabványos általános jelölőnyelv), amely pedig a GML-ből keletkezett a '60-as években. A GML-t Charles Goldfarb, Edward Mosher és Raymond Lorie fejlesztették ki az IBM-nél (nevük kezdőbetűiből áll a GML) . Az SGML-ből '86-ban lett ISO szabvány.

Az SGML-t sokféle alkalmazásban használhatjuk, - így HTML-ben is - de amíg a HTML jelölésinek már szabvány szerinti értékük van, az SGML szintaxisát és attribútumait DTD-ben (Document Type Definition, dokumentum típusdefiníció) kell meghatároznunk.

Az SGML egy származék nyelveként meg kell említenünk az XML (
Extensible Markup Language, Kiterjeszthető Leíró Nyelv) leírónyelvet, valamint a HTML-hez szorosan kapcsolódó CSS-t (Cascading Sheet Style - rangsorolt stíluslap), de minden, az előbbiekben említett nyelvre részletesebb kitérőt fogunk tenni.

A HTML egy internetes ISO szabvány, melyet a W3C (World Wide Web Consortium) támogat Tim Berners Lee vezetésével, aki '89-ben mutatta be a World Wide Webet, majd a CERN közreműködésével '91-ben dobták ki az első weboldalt.



A W3C működését, ajánlásait mindenféleképpen érdemes figyelemmel követni, hiszen nagy szerepet játszanak a web mindenkori kialakításában. Ha egy HTML, CSS alapokon fekvő oldalt készítünk, ne felejtsük el a W3C validálsával ellenőrizni a munkánkat.


  • HTML Valid: http://validator.w3.org/
  • CSS Valid:   http://jigsaw.w3.org/css-validator/

Azonban figyelembe kell vennünk, hogy a különböző böngészők, nem mind ugyanabban a formában fogják visszaadni az elkészített oldalunkat. Tehát attól, hogy a W3C rábólintott az általunk kreált oldal helyességére és egy adott böngészőben működik is a dolog, az más böngészőben elképzelhető, hogy egy teljesen szétcsúszott oldalt eredményez. Csak a későbbiekben térünk rá a böngészőfüggetlenítésre.



Források


http://hu.wikipedia.org/wiki/Tim_Berners-Lee
http://hu.wikipedia.org/wiki/SGML
http://hu.wikipedia.org/wiki/Html
http://netpedia.hu/html
http://webfejlesztes.inf.elte.hu/index.php?action=4&mt_id=4
http://www.sulinet.hu/tart/cikk/ae/0/16789/1


Észrevételeim

Előre leszögezném, a MediaTecho-t legfőképp saját okításomra hoztam létre, de természetesen úgy próbálok majd publikálni, hogy az mindenki számára érthető és hasznosan feldolgozható formában lásson napvilágot. Talán kissé zavaró lesz, de a feltűntetett források után szándékozom néhány pontban összeszedni egy tematika szerinti rendszert a post helyéről és esetleges hiányosságairól és hibáiról.

A MediaTecho, mint ahogy a neve is mutatja, a médiában használatos technológiákról szól majd. Lesz neki elméleti és gyakorlati része, ajánlókkal és hírekkel fogok szolgálni. A blogot egy gyerekcipőben induló segítségnyújtásnak szánom, mely remélhetőleg egy 128-as lábbelit viselő "óriástanulásportállá" növi ki magát:D:P. Az idő során egítségemre lesz egy 2 éves médiatechnológus képzés is, aminek éppen a kőkemény 2. hetében járunk.